Közeledik, (vagy már itt is van?) az óvodai (és bölcsődei) nyílt napok ideje, amikor néhány kikozmetikázott óra alapján kellene eldöntenünk, hogy melyik intézményre bízzuk rá a mi szívünk magabiztos, önálló, boldog csücskét. Ha van rá lehetőség, érdemes nyílt napon kívül is bekukkantani a kiszemelt óvoda udvarába, de azért a nyílt napból is sok minden kiderül. Elmondom, mikre érdemes figyelned.
Miről beszélnek, mire helyezik a hangsúlyt a nyílt napon? Ha a bejárás során nem a gyerekekkel foglalkozó óvónőket látjuk, hanem az üres csoportszobákat és a felújított udvart mutogatják, akkor valószínű, hogy a gyereknevelés helyett a tárgyi környezeten van a hangsúly. Ha betanított műsort látunk a gyerekektől, akkor valószínű, hogy az óvodai foglalkozásokat nem a gyerekek természetes kíváncsisága és érdeklődése, hanem a következő műsorra való felkészülés irányítja.
Mi van a faliújságon? Egyformák az alkotások, vagy mindegyik más? Valóban a gyerekek készítették őket, vagy inkább az óvónő dolgozott vele? A gyerekek kreativitása, alkotókészsége akkor fejlődik igazán, ha valóban szabadon alkothatnak, nem pedig utasításokat végrehajtaniuk.
Milyennek tűnik a viszony az óvónők és a dadusok között? Ha erős a hierarchia, akkor ez a szemlélet és ennek a feszültsége valószínű, hogy átsugárzik a gyerekekre is.
Hogy érzik magukat a gyerekek? Nyugodtak, kiegyensúlyozottak, vagy kiabálnak és rohangálnak? Sok-e a konfliktus? Mennyire játszanak el egymással, vagy mennyire igénylik az óvónőt?
Ha az ovis csoportban béke és nyugalom van, akkor biztos, hogy szeretettel és türelemmel bánnak velük. Ezt nem lehet betanítani.
Hogy viszonyulnak a gyerekek az óvónőhöz? Keresik a társaságukat? Szeretettel beszélnek hozzá, megölelik, odabújnak, hívják játszani, akarnak az ölükbe ülni? Ha igen, az csupa jót jelent! 🙂
Ha ezeket mind megfigyelted, jöhetnek a kérdések! A következő poszt arról fog szólni, hogy milyen kérdéseket érdemes feltenned, hogy minél pontosabb képet kapj az óvónők nevelési szemléletéről. Ha érdekel, nézz vissza a héten! 🙂
