Az öreg halász és az énhatárok meghúzása

Férj : A problémám a következő: nemrégiben kifogtam egy pontyot, aki azt mondta, teljesíti minden kérésemet. Magamtól nem tudtam, hogy mit kívánjak, így hazamentem a feleségenhez és elmeséltem, hogy mi történt. Ő kért egy nagyobb házat, szolgalókat meg sok pénzt, nagyon örültünk neki, de a feleségem azóta is újabb és újabb dolgokat kíván, és engem küld, hogy szóljak a pontynak. Attól félek, hogy a ponty megelégeli a követelőzést, és azt is elveszítjük, amit eddig kaptunk, de nem tudok mit csinálni a folytonos pöröléssel. Mit tegyek?

Pozitív Fegyelmezés oktató: Kedves aggódó férj! Bár a Pozitív Fegyelmezés elsősorban a gyerekekkel való kapcsolatról szól, de az alapelvek a felnőttek között sem különböznek. Sokszor a másik viselkedését próbáljuk meg megváltoztatni, ahelyett hogy a sajátunkat kontrollálnánk. Ha nem akar, akkor egyszerűen ne menjen el a pontyhoz, ez a döntés az ön kezében van, a felesége nem tud elmenni ön helyett. Ha ön kedvesen, de tisztelettel meghúzza ezt a határt, akkor más nem tudja rákényszeríteni, és ha látja a felesége a határozottságot, akkor egy idő után abba fogja hagyni a veszekedést, de neki is joga van ezzel kapcsolatban megélni a dühét és a csalódottságát. Segítheti a megértést és az elfogadást, ha az utolsó kívánság tolmácsolása előtt jelzi, hogy ez lesz az utolsó, nem pedig utána, így ezt az utolsó kívánságot ennek tudatában, közösen, jobban átgondolva választhatják ki. Érdemes lenne a saját érzéseit, aggodalmát is megosztania, hogy mi az oka annak, hogy nem szeretne további kéréseket tolmácsolni. Miután pedig megtörtént az utolsó kívánság teljesítése, ha a felesége újra próbálkozik, akkor csak kérdezzen vissza, hogy mi volt a megegyezésük, vagy kedvesen ismerje el az érzéseit és határozottan tegye hozzá, hogy nem változtat a döntésén: “Tudom, hogy nagyon vágysz egy nagyobb palotára. Megegyeztünk hogy ez lesz az utolsó kívánságunk”. Esetleg ajánljon vagy keressenek más módot a céljaik elérésére.